| „Angyal” Boglárka – „Áldott” Benedek |
|
|
|
| Írta: Ákontzné Hajni |
| 2008. november 23. vasárnap, 22:48 |
|
Már a kezdet sem volt könnyű, hiszen a pozitív tesztelést megelőzően már túl voltunk a 6. lombik beültetésen. A terhesség első 3 hónapjában hol jobban, hol kevésbé vérezgettem, bár ennek ellenére a kis manócskák gyönyörűen növekedtek. Talán már kicsit kezdtük elbízni magunkat, hogy most már semmi baj nem lehet, (már 2 hónapja nem véreztem) amikor egy vasárnap reggel görcsökre ébredtem. Pakolás, irány a kórház. Szinte fel sem eszméltünk mi is történik, amikor az orvos közölte szülni fogunk. Egy baktérium miatt megnyílt a méhszájam és a fertőzést már nem lehetett megállítani. Este 8 órakor megszületett Boglárka és Benedek, akiket már oly régen vártunk. Sajnos a terhesség még csak a 24. hétnél tartott így a 640 grammal született picikéink válságos állapotban voltak. Elsőszülött kislányunkat a Jóisten hamarosan magához szólította, Benedekért pedig hetekig küzdöttek az NIC 1 orvosai. Az első két hét a legkritikusabb ezeknél a csöppségeknél, szinte mindennap félve mentem be a kórházba, miközben Boglárka temetését intéztük. Éreztem, hogy nem hagyhat itt minket Benedek is, talán pont ez adott erőt ehhez az egész felfoghatatlan helyzethez. Nagyon bíztam az én kis drágámban, s nem hiába! Május 30-án átszállították a Péterfy Sándor kórház koraszülött osztályára, ahonnan 2006. július 4-én 2070 grammal végre HAZA VIHETTÜK a mi kis drágánkat. Ma már 26 hónapos vagány kis pasi, aki időnként az őrületbe kergeti a szüleit a fáradhatatlanságával. Ákontzné Hajni |
| Módosítás dátuma: 2008. november 23. vasárnap, 23:05 |