| Levél Amerikából |
 |
 |
 |
| Írta: Papp Márta |
| 2009. október 30. péntek, 08:04 |
|
Üdvözlet a magyar koraszülött anyák (leendő a szerk) egyesületének! A koraszülöttség itt is nagy probléma, évente az újszülöttek 10-13% születik a 37-ik gesztációs hét előtt, ami a koraszülöttség definíciója.Az USÁ-ban körülbelül évi 4 millió újszülött jön világra, ez hozzávetőlegesen félmillió koraszülöttet jelent évente. A koraszülött babák döntő többsége “késői-koraszülött”, ami azt jelenti, hogy 34-37 hétre születnek, de ezeknél a babáknál is kialakulhat az úgynevezett “Respiratory Distress Syndrome”, azaz a tipikus éretlen tüdő okozta kórkép. Ezek a “késöi koraszülött” babák szintén hajlamosabbak besárgulásra, testhőmérsékletük kevésbé stabil, sokszor inkubátorra van szükségük és a szopás is nehezebben megy. Az utóbbi években jelentősen megnőtt ezen koraszülöttek száma az ún. “tervezett időpontban történő” császármetszéseknek köszönhetően. A gyanútlan babát a szülők és szülészek “nem vonják be" az időpont egyeztetésbe, és sokszor a császármetszés után válik nyilvánvalóvá, hogy az újszülött nem egészen érett arra, hogy hirtelen kiragadják az anyaméhből, hiszen a terhesség normális időtartama nem véletlenül 40 hét. Természetesen sok olyan terhességi komplikáció is van, ami a baba megszületését viszont elkerülhetetlenné tészi. A koraszülöttseg okát régóta kutatják, az USÁ-ban az egészségügyi szervezetek és a magán alapítványok karöltve támogatják az ilyen irányú kutatásokat. Úgy tűnik, hogy bár a koraszülés bizonyos mértékig génekben rejlő okokra vezethető vissza, azonban az életmódnak, életkörülményeknek, egészségi állapotnak, tápláltságnak mind jelentős szerepe van. Valószínűtlen, hogy egyetlen tényezőt kiemelve a koraszülöttseg gyógyíthatóvá vagy megelőzhetővé válna. Az elmúlt néhány évben egyre több szülész alkalmaz progeszteron injekciós kúrát a terhesség során a koraszülés megelőzésére olyan anyukáknál, akiknél nagy a rizikó. Az igazán nagy megpróbáltatást mind a koraszülött ellátóknak, mind a szülőknek az “extrem” koraszülöttek jelentik, akik a 28-ik gesztációs hét előtt születnek. Az óriási technikai fejlődés és korszerű műszerezettség ellenére az egészséges túlélők száma viszonylag kisebb mértékű javulást mutat. Bár egyre több a túlélő, azoknak a száma, akik hosszú távú komplikációkkal küszködnek, nem csökkent jelentősen. A legsúlyosabb komplikációk közé az izom tónus elváltozással (gyengeség vagy spasztikus tónus) és mozgás fejlődéssel összefüggő problémák, látás csökkenés (retinopátiábol kifolyólag), hallás csökkenés, csökkent mentális képesség és az iskolás korban jelentkező magatartás zavarok tartoznak. Az 1500g alatti születési súlyú koraszülötteket a legtöbb államban ún. koraszülött utógondozó programokban követnek legalább 2 éves korukig. Tennessee államban, ahol én dolgozom, minden 28 hét alatti újszülöttet otthonában mérnek fel, miután a kórházból hazakerült és attól függően hogy vannak-e idegrendszeri eltérések, fejlődésben való elmaradás, a megfelelő specialista házhoz megy és rendszeresen foglalkozik a babákkal illetve megtanítja a szülőket arra, hogy milyen gyakorlatokkal, módszerekkel, játekokkal lehet segíteni a problémán. Sokan, a legéretlenebb koraszülöttek közül oxigént igényelnek még a kórházból való elbocsátás után is, így a lakásba oxigén palackot telepítenek, a lakáson kivül (sétálni, bevásárolni, orvoshoz) pedig hordozható oxigén palackot használnak a szülők. Ezek a babák speciális “ koraszülött tüdőgondozóba” is eljárnak. Szerencsére, ahogy a tüdejük nő és fejlődik, az oxigént folyamatosan lecsökkentik és abbahagyják. A téli hónapokban, amikor a megfázásos betegségek gyakoribbak, egy úgynevezett RSV (respiratory synctial virus) elleni védőoltást is kapnak az ilyen gyengébb tüdejű babák, havonta, általában március eléjeig. Az egyik legnagyobb nehézség az ilyen pici újszülöttek táplálása, hiszen az anyai méhet és a köldökzsinóron keresztül érkező tápanyag ellátást a legkorszerűbb és legaprólékosabban összeállított intravénás tápoldat sem tudja helyettesíteni. A legutóbbi kutatások azt mutatjak, hogy már az első napokban a babák fehérje hiányos állapotba kerülhetnek és ezért a fehérje, illetve aminosav dús intravénás oldat adását már a születés napjan elkezdjük. Az intravénás táplálást az első héten általában a köldök katéteren keresztül folytatjuk (köldök artéria vagy köldök véna). Ha hosszabb időtartamú intravénás táplálás van kilátásban, akkor az egyik nagyobb vénát használva (tipikusan könyök véna) egy vékony katétert vezetünk fel a szivhez egy viszonylag közél eső nagy vénába és azon keresztül adagoljuk a tápoldatot. Az ilyen katéter használata azonban gyakran szepszishez vezet. A szondán keresztüli táplálás a bélrendszer éretlensége miatt lassan, fokozatosan emelhető. Ha a kisbaba állapota stabil, már a születést követő egy-két napon belül elkezdjük az anyatej adagolását, 1-2 ml-lel 3 óránként, és ha jól megy az emésztés, akkor minden nap egy kicsit emeljük az adagot. Az anyatej minden újszülöttnek “folyékony arany”, de ezeknek a rendkivül pici és éretlen gyerekeknek valóságos orvosság. Sokféle, nagyon kifinomult koraszülött tápszer áll a neonatológusok rendelkezésére, de az anyatej immunológiai, a védekező rendszert támogató komponenseit lehetetlen reprodukálni. Mindannyian nagy hangsúlyt fordítunk arra, hogy az anyukák ezt megértsék és minden segítséget megkapjanak ahhoz, hogy anyatejet tudjanak biztosítani a koraszülöttek számára. A korházunkban több “laktációs specialista” van, ők olyan nővérek, akiknek csak az a feladatköre, hogy a szoptatós anyukáknak segítsenek a helyes technika elsajátitásában. A kórház minden anyukának aki valamilyen ok miatt nem szoptathat, biztosítja a fejő gépet, amig haza nem megy az anyuka, utána pedig jutányos áron lehet azt a kórháztól bérelni. A legkisebb koraszülöttek, akik a 24-25 hétre születnek, akár 10-12 hétig is szondán keresztül táplálkoznak, hiszen a légzés-szopás-nyelés koordinációja csak a 34-35 héten válik olyan érette, hogy a baba kizárólag szájon keresztül (üvegből, vagy mellből) etethető legyen. Az anyatejnek is vannak “hiányosságai”, mivel a koraszülöttek energia, kalcium és foszfor igénye magasabb az érett újszülöttekénél, ezért az anyatejhez olyan “adalékot” adunk, ami ezeket a hiányosságokat pótolja. Az anyatej vastartalma is szegényes, ezért minden koraszülött baba vasat is tartalmazó vitamin oldattal kerül hazabocsátásra. A hazamenetel mindig nagy esemény, a kórházunk minden évben egy nagy “szülinapi bulit” is rendez, amire minden baba, aki a koraszülött osztályon volt, hivatalos. Van olyan résztvevő is, aki már egyetemista és meg mindig nagy lelkesedéssel jön vissza, hogy első “ otthonára”, a koraszülött osztályra emlékezzen. Megtiszteltetés számomra, hogy gondolataimat megoszthattam azokkal az anyukákkal, akik, mint minden anya, féltő, gondoskodó, túláradó szeretettel veszik körül kisbabáikat, és fáradhatatlanul azon munkálkodnak, hogy minden gyerek boldog, teljes életet élhessen. Üdvözlettel: Papp Márta Neonatológus Nashville, TN U.S.A. |
„Nőjj, növekedj olyan nagyra,
Mint kertben a szép olajfa,
Mint a szegfű, szépülj szépen,
Szállj, mint sólyom száll az égen,
Fuss, mint a víz fut medrében,
Ugrálj, mint a nyúl a réten.
Lábad hasztalan ne járjon,
Aki meglát megcsodáljon!”
(ford. Nagy László)