A Halliwick módszert James McMilan fejlesztette ki, aki értelmi fogyatékos iskolásokat tanított úszni. A technika a vízi terápiák egy fajtája, melyet akár úszás tanításra is lehet alkalmazni.
A módszer alapfelfogása:
• A páciens (gyerek/felnőtt) mindig aktívan vesz részt a gyakorlatokban.
• Nem használnak úszástsegítő eszközöket. (úszógumi, karúszó, stb.)
• Általában 1-1 terápia folyik. (1 pácienshez, 1 terapeuta)
• Az alátámasztás/segítségnyújtás nem a fejnél történik.
• Sok feladat megoldása csoportosan történik.
• Az úszás egy eszköz az önállósághoz, de nem ez a cél.
• Az egyensúly mindenekelőtt a fajsúlytól és a testformától függ.
Ahhoz, hogy a páciensek önállóak lehessenek a vízben, bizonyos képességeket el kell sajátítaniuk. A Halliwick módszer struktúráját a kezdetektől úgy építették fel, hogy a tanulás olyan effektív és hatékony legyen, amennyire csak lehetséges.
A mozgásélményt egy tíz, egymásra épülő pontból álló program (10 pontos program) biztosítja, mely egy úszáshelyzethez vezet. Az világos, hogy nem mindenki képes a teljes programot keresztül vinni, teljesíteni. Esetenként változó a sérülés fokának, a terapeuta és a páciens céljának függvényében.

A terápia célja:

• Erősítés
• Mobilizálás
• Mozgásterjedelem növelése
• Fájdalomcsillapítás
• Spaszticitás oldása
• Fej- és törzskontroll javítása
• Egyensúlyérzék fejlesztése
• Kitartás képességének fejlesztése
• A szellemi alkalmazkodási készség javítása (akarat, bátorság)


Akiknek ajánlom:

• Neurológiai problémák esetén: megkésett mozgásfejlődés, cerebrális parézis, stroke, éberkoma, hiperaktivitás, különböző szindrómák (Down, Rett…) stb.
• Orthopédiai problémák esetén: csípő, hát rendellenességei esetén, scolosis, kyphosis, mozgás fogyatékkal élők műtét utáni rehabilitációjához stb.