Az egészséges, időre született újszülöttek számára a legideálisabb táplálási mód a szoptatás, amelynek rövid és hosszú távú előnyei a gyermek egészséges fejlődése szempontjából közismertek. Még nagyobb lenne a szoptatás jelentősége, ha az újszülött túlságosan korán érkezik, vagy ha valamilyen betegséggel küzd, a megfigyelések szerint koraszülötteket mégis világszerte rövidebb ideig szoptatják.

Magyarországon minden 9-10. újszülött koraszülöttként látja meg a napvilágot. Az ellátás javulásával egyre éretlenebb és egyre kisebb, akár az 500g alatti súlyú babáknak is lehet esélye a túlélésre. Egy koraszülés minden esetben óriási sokkot jelent a szülőknek, a koraszülöttet ráadásul az esetek többségében az anyától távol, akár egy másik intézmény intenzív koraszülött részlegén látják el. Így még a távolság is nehezítheti az első amúgy is stresszel teli napokat.

4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről:

”…. (7) Feladatait a háziorvos és a fogorvos a rendelőjében, indokolt esetben a beteg otthonában látja el.  

Évtizedek óta praktizáló gyermekorvosként - egy délalföldi kisvárosban - kollegáimmal meglátogatunk minden újszülöttet és koraszülöttet otthonában a hazaadás utáni első napokban - egy régebbi rendeletnek megfelelően.

Már a várandós kismamával szeretek megismerkedni, mert így tudom a szülés várható időpontját, és segíteni tudok a felkészülésben néhány aprósággal, mint például egy lista, melyet én állítottam össze a születés körüli teendőkről:

milyen és mennyi babaruha szükséges, bababútorok, elengedhetetlen és kevésbé fontos luxus dolgok, apás szülés kellékei (mit tegyen a táskába a babának, mamának, stb.).

A leendő szülők megkapják előre a névjegykártyámat  is, így telefonon tudnak értesíteni, ha a szülés hamarabb következik be.

Az első családlátogatásra a kórházból való távozástól számolva a 24.-48. óra után, általában a védőnővel közösen kerül sor:

§         röviden megfigyeljük az újszülött környezetét;

§         rákérdezünk a szülők és nagyszülők volt és jelenleg meglévő betegségeire;

§         minden alkalommal megvizsgálom az újszülöttet, az édesanyának, édesapának megmutatom, illetve megtapintatom velük a nagy és kis kutacsot, esetleges kulcscsonttörés gyógyulási területét, stb.;

§         ellátjuk tanáccsal a családot, illetve válaszolunk a védőnővel a feltett kérdésekre;

• Az első és legfontosabb kérdés, mivel a legtöbb esetben a kisbabát még nem szoptathatják az édesanyák, hogy mi legyen a lefejt tejjel? Egyáltalán érdemes-e fejni, ha a koraszülött babát speciális tápszerrel táplálják és még azt sem tudni, mikor kaphat anyatejet majd?

Igen, feltétlenül!

A koraszülött baba édesanyjának a teje más, mint az időre szülőké. Magasabb a fehérjetartalma, több immunanyag van benne, a sejtes elemek mennyisége éppen kétszerese az érett tejben mérhetőnek. A zsírtartalom enyhén emelkedett, a laktóz tartalom kicsit alacsonyabb, az emésztést könnyítő enzimek mennyisége és a nátrium tartalom lényegesen magasabb. Az anyatej saját tápanyagainak megemésztését segítő anyagokat, enzimeket is tartalmaz, valamint a szövetek növekedését, érését elősegítő növekedési hormonokat. Mindez jelentősen hozzájárul az idő előtt született csecsemő speciális igényeinek kielégítéséhez. A koraszülött, vagy más néven preterm tej, jellemzői szülés után körülbelül egy hónapig állnak fenn, utána az összetétel fokozatosan alakul át érett tejjé.