Szülők a szülőkért - lelki támogatás
Az alábbi kis csoport azzal a szándékkal jött létre, hogy azok, akik olyanokkal szeretnének beszélgetni privátban, akik maguk is átélték már azokat az élethelyzeteket, amikben ők maguk épp vannak, akkor ezen csoport tagjait felkereshetik levélben. Rövid történeteink alapján azzal vegyétek fel a kapcsolatot, akit a legszimpatikusabbnak találtok.
Mi mindannyian nem túl rég szültünk, sajnos idejekorán. Nem vagyunk szakemberek, de szívesen adjuk a tapasztalatainkat és meghallgatunk. Célunk sorstársaink lelki segítése, támogatása, hogy minél könnyebben viseljék az intenzív osztály speciális légkörét és az otthon adódó nehézségeket is. Hiszem, hogy könnyebb elviselni a koraszülésből adódó sokkot,ha valaki, aki ezen már átment fogja a kezed és segít. Földvári Nagy Zsuzsi Jogi nyilatkozat: A lelkisegitők célja,hogy saját tapasztalataikkal,hallgatásukkal másokat segitsenek.
A segítők egyike sem szakember, kizárólag saját tapasztalataikat mesélik el és kizárólag abból a célból,hogy sorstársaiknak segítséget nyújtsanak.
Kérjük mindenki konzultáljon orvosával mielőtt az itt hallott tanácsot követ,vagy általuk bemutatott módszert kipróbál.
Az oldalon lévő képeket mindenki önként és hozzájárulás alapján töltötte fel, kérünk minden hozzászólót,hogy csak olyan információt adjon meg magáról,amelynek nyilvánosságra hozatalához hozzájárul (pl.: a fórumban és nem emailben való segítség kérés). Dr. Soós Andrea
|
|
Írta: Földvári Nagy Zsuzsanna
|
|
2008. november 24. hétfő, 21:09 |
 Viola vagyok, 30 éves, egy gyermek anyukája. Bálint fiunk 22 hónapos, 6 hetes kora óta shuntös. A 36. héten kellett megszületnie, mert előregedett a méhlepény. Akkor még úgy tudtuk, hogy egészséges. A védőnőnk fedezte fel, hogy valami nincs rendben. A kivizsgálásokat követően kiderült, hogy 3 agykamrája extrém módon tág, aminek oka egy ismeretlen eredetű szűkület, ami akadályozza az agyvíz elfolyását. Kálváriánk ekkor kezdődött. |
|
|
Írta: Földvári Nagy Zsuzsanna
|
|
2008. november 24. hétfő, 21:07 |
|
 Földvári Nagy Zsuzsi:
Szentesen élünk.Harmadik lombikprogram eredményeként HELLP szindróma miatt.26.hétre 610gr.-al jött világra a Bp.Sote1 es női klinikán életem értelme Janka.BPD-s mindkét szeme lézerezett.Szivesen segitek,átadom tapasztalataimat,meghallgatlak. Itt elérhetsz.
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
|
|
Írta: Horváthné Nagy Brigitta
|
|
2008. november 24. hétfő, 21:06 |
|
 Horváthné Nagy Brigitta vagyok. Budapesten élek. 2007 március 10.-én
szültem meg fiam 490 grammal a Baross utcai klinikán. Sok küzdelem és
támogatás után egy egészséges kisbabának tudhatom be a fiamat.Ezt a
sokszor életmentő támogatást szeretném másoknak is átadni s a
tapasztalataimat, pozitív gondolataimat megosztani.
Köszönettel : Horváthné Nagy Brigitta itt elérhetsz:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
|
|
Írta: Kató Tünde
|
|
2008. november 24. hétfő, 20:57 |
|
 Kató Tünde vagyok, 33 éves, Pécsett lakom. Férjemmel több, mint 2 évet vártunk kisbabánkra. Meddőségi problémáink voltak, már a lombikra készültünk lélekben, amikor 2006 novemberében spontán megfogant kisfiúnk, Rolika. Nem problémamentes terhesség végén a 32. héten megszületett a baba, azonnal az újszülött intenzív osztályra került, ott töltötte rövid kis életét: 141 napot élt. Állapota sokáig javulni látszott, majd rohamosan romlott, éretlen tüdeje sajnos nem volt képes ellátni a funkcióját. Míg végül tüdőgyulladást kapott, s ez megpecsételte a sorsát.
Tudom, milyen érzés hónapokig reménykedni és a kórházba járni a gyermekünkhöz! Milyen érzés az orvos arcát látni, amikor sorban hozza a rossz híreket. És tudom, milyen érzés a küzdelmek végén elveszteni a reményt! Ha úgy érzed, segíthetek túlélni a kórházba járás stresszes állapotát, vagy megtartani a reményt és a végsőkig fel nem adni, vagy éppen túlélni azt, amit férjemmel mi is próbálunk, akkor ide írj:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
|
|
Írta: Soós Andrea
|
|
2008. november 24. hétfő, 20:53 |
|
 Soós Andrea vagyok, budapesti. A terhesség 24. hetében észlelték, hogy a
pici Lóci megállt a fejlődésben, mert elzáródott egy ér a méhemben és
romlott a lepény keringése. Azonnal császárt javasoltak, de nem
engedtem. A 28. héten még csak 800 gramm volt és már nem volt magzatvíz,
de kitartással és türelemmel sikerült még 7 hétig elhúzni a SOTE I-en a
szülést. Napról napra éltünk, állandó ctg és napi több infúzió várt
ránk, de ezalatt több mint egy kilót szedett fel. Mire kivették már
nagyon beteg volt, tüdőgyulladással született és 6 hétig volt kórházban.
A korai fejlesztési lehetőségeknek köszönhetően úgy tűnik nem maradt
komoly nyoma a nehéz kezdetnek, most másfél éves és gyönyörű.
Nagyon szívesen segítek mindenkinek, főként annak, akinél hasonló
diagnózist találnak. Ügyvédként a szükséges kérelmek megírásában és
támogatások megszerzésében is szivesen segítek, mert nagyon sok olyan
lehetőség van, amiről sajnos nem tájékoztatnak időben (emelt szintű
családi pótlék, TB támogatott fejlesztések).
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
|
|
Írta: Németh-Laczi Nóra
|
|
2008. november 24. hétfő, 20:48 |
|
 Németh-Laczi Nóravagyok, Kecskeméten lakunk. Kisfiunk 7 hónapra született, 1.200 grammal. Világra jövetelével mi is egy új világba csöppentünk: a PIC-ek, a 44-es ruhák, a minipelenkák és az amiről-a-magazinokban-nem-olvashatsz-dolgok világába. Imi 7 hétig volt a kecskeméti PIC inubátorlakója, ahol kiváló orvosok és ápolónők gondoskodtak róla. RDS-sel született, két hetes korában PTX következtében leállt a kis szíve és újraélesztették. A későbbiek során volt BPD-je és kapott transfusiót is. Összesen 28 napig lélegeztették. Az elmúlt időszakban számos intézményt és szakembert felkerestünk kisfiunk nyelészavara miatt; azt hiszem, ezen a területen sok tapasztalatot szereztünk - mind a konkrét problémát, mind az orvosokkal és nővérekkel való eredményes kommunikációt illetően (ami olykor inkább diplomáciai hadviselésnek tűnt). Örülnék, ha válaszommal segíteni tudnék! Ha kérdésed van, kérlek írj a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mail címre!
|
|
Módosítás dátuma: 2008. november 24. hétfő, 20:52 |
|
Írta: Meiszter Judit
|
|
2008. november 24. hétfő, 20:40 |
|
 Meiszter Judit vagyok, 30 éves, székesfehérvári ikres anyuka.Terhességem 31. hetében Dorka lányom mellkasában folyadékot találtak egy UH vizsgálat során és még azon a délelőttön sürgősségi császármetszéssel világra segítették lányaimat, Dorkát és Lilit. Hat és fél hetet töltöttünk kórházban mindhárman, ebből három és fél hetet a gépi lélegeztetett, beteg Dorka életéért aggódva. Ez idő alatt kétszer volt PTX-e, vérnyomását csak gyógyszerek tartották, veséje nem működött, de nagyon akart élni. Nagyon sok támogatást kaptunk, ismerősöktől, ismeretlenektől. Volt, hogy egy jó szó, egy mosoly sokat jelentett. Ezért szeretnék most én segíteni!
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
|
|
Módosítás dátuma: 2008. november 24. hétfő, 20:52 |
|
|
|
|
